Kutatási terv a Gál Ferenc Főiskola hallgatóinak egészség-megőrzési és sportolási szokásairól
Napjainkban a szabadidős sportolási szokások vizsgálata kiemelt kutatási területet és kihívást jelent, hiszen a krónikus betegségek kialakulásában szerepet játszó életmódbeli tényezők fokozott szerepe miatt egyszerre van jelen a szabadidős sport iránti igény, illetve az inaktív életmód, mely szoros kapcsolatban áll a fogyasztói társadalomra jellemző felgyorsult életvitellel. Tari-Keresztes (2009) szerint az eddigi hazai és nemzetközi eredmények is azt bizonyítják, hogy ez a probléma napjainkban rendkívül fontos és aktuális és mindeddig nem sikerült olyan programot kifejleszteni, mely hatékonyan és hosszú távon oldotta volna meg. A modern társadalomban az inaktivitással, mint egészséget veszélyeztető kockázati tényezővel kell számolnunk. A lakosság testmozgását társadalmi és gazdasági feltételek határolják be, fizikai aktivitásuk pedig jellegzetes eltéréseket, különbözőségeket mutat.
Kutatásunkban Tari-Keresztes (2009) alapján kiemelten fontos szerepet kapnak a magyarországi felsőoktatásba járó hallgatók. Kutatásunk első szakaszában specifikusan a Gál Ferenc Főiskolára (GFF) járó hallgatók sportolási és egészség-megőrzési szokásait fogjuk felmérni. A felsőoktatási hallgató populáció vizsgálata azért is nagyon fontos, mert ebben az időszakban gyakoriak a még mindig megoldatlan pszichoszociális problémák, a krónikus betegségek és az addikciók. A hallgatók életmód mintázata ekkora kialakul, egészségmagatartásuk is állandósul. Kutatásunk célja tehát az, hogy egy interdiszciplináris megközelítést alkalmazva felmérjük a Gál Ferenc Főiskolára járó hallgatók egészségmagatartását és sportolási szokásait.
Célkitűzések és kutatási kérdések
Empirikus kutatásunk célkitűzése a korábbi szakirodalmi eredményekre és ismeretekre támaszkodva az lesz, hogy a GFF hallgatóinak szabadidős sportolási szokását megvizsgálja és elemezze magatartástudományi szempontok alapján, így hozzájáruljon hatékony egészségfejlesztő programok kidolgozásához. Vizsgálatunk kérdései a következők lesznek:
1) Mi jellemzi a GFF hallgatóinak sportolási szokását?
2) Hogyan függ össze tanulási sikeresség és a sportolási gyakoriság a GFF hallgatóinak körében?
3) Milyen a GFF hallgatóinak önjellemzése az edzettségi állapotukat illetően?
3) A nemi hovatartozás befolyásolja-e a sportolási gyakoriságot a GFF hallgatói körében?
4) A családi struktúra mutat-e összefüggést a GFF hallgatóinak sportolási gyakoriságával?
5) Milyen képzetekkel bírnak a GFF hallgatói a sportolókkal kapcsolatban?
6) Hogyan befolyásolja a pszichoszomatikus tünetek megjelenését a sport GFF hallgatói körében?
7) Van-e a megkérdezett hallgatóknak sportoló példaképük?
Hipotézisek
1) A GFF hallgatóinak sportolási szokása nem tér el szignifikánsan a magyarországi felsőoktatási hallgatóktól.
2) A nemi hovatartozás nem befolyásolja a sportolási gyakoriságot a GFF hallgatói körében?
3) A pszichoszomatikus tünetek megjelenését a sport szignifikánsan befolyásolják a GFF hallgatói körében.
Alkalmazandó mérőeszközök
- Az egészségi/edzettségi állapot önminősítését a következő kérdéssel vizsgáljuk majd: „Milyennek tartod egészségi/edzettségi állapotodat a hasonló korúakkal összehasonlítva?” A megkérdezetteknek négyfokú skálán kellett értékelniük egészségi állapotukat: 1 = Rossz, 2 = Még éppen elfogadható, 3 = Jó, 4 = Kiváló.
- Az élettel való elégedettséget a „The Satisfaction With Life Scale” segítségével mérjük Tari-Keresztes (2009) ajánlása alapján. A skála 5 állítást tartalmaz, mint például „Az életem legtöbb szempontból közel van ideálishoz.” A megkérdezetteknek ezeket az állításokat kell értékelniük egy hétfokú skálán (1 = Egyáltalán nem értek vele egyet, 7 = teljesen egyetértek).
- A pszichoszomatikus tüneteket egy gyakorisági skálára épülő hat tételes kérdőívvel tárjuk fel. Az egyik kérdés ’Voltak alvási problémáid?’
- A GFF hallgatóinak sportolási szokásait befolyásoló társas hatások vizsgálatát a következő kérdéssel vizsgáljuk (Tari-Keresztes, 2009): „Kik sportolnak/sportoltak a környezetedben?”. Ennél a kérdésnél a fiataloknak minden lehetséges válaszlehetőséget be kellett jelölni a következő lehetőségek közül választva: 1. „Valamelyik vagy mindkét szülőm most is aktívan sportol”; 2. „Valamelyik vagy mindkét szülőm régebben sportolt”; 3. „Testvére(i)m”; 4. „Más közeli családtagom (pl.: unokatestvér)”; 5. „Osztálytársaim”; 6. „Barátaim”; 7. „Az a fiú/lány, aki éppen tetszik”; 8. „Egyéb, éspedig: ……”.
- Továbbá keressük a választ még arra is, hogy a GFF hallgatói környezetében van-e sportoló példakép, akire felnéznek, és ez milyen hatással van sportolási szokásaikra. Ezt a következő kérdéssel vizsgáljuk: „ Van-e olyan sportoló a környezetedben, akire felnézel teljesítménye vagy emberi tulajdonságai miatt?” A megkérdezetteknek itt is csak a legjellemzőbb válaszlehetőséget kell bejelölni:
- A sportolási szokásokat több kérdés segítségével vizsgáljuk A sportolási gyakoriságon kívül elemeztük a sportolás szintjét és szervezettségét is a következő kérdések segítségével: Milyen szervezésben sportolsz? , valamint ’Milyen szinten sportolsz?
A kutatás lefolytatása
A kutatást a GFF hallgatói körében Szegeden végezzük el. Az első kismintás vizsgálatunkba 30 diákot vonunk be 2016 őszén. A pilot kutatást követően egy nagyobb mintán, a szarvasi diákjaink bevonásával, 2017 tavaszán kerítünk sort egy mélyebb elemzést kívánó feltáró kutatásra. Eredményeinket sporttudományi folyóiratokban publikáljuk, valamint sporttudományi konferencián ismertetjük 2017-ben.
Irodalom:
Tari-Keresztes Noémi (2009): Fiatalok szabadidős fizikai aktivitásának magatartástudományi vizsgálata. Doktori értekezés: Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Magatartástudományi Program.
