Kozma Gábort rektort és Thékes István Erasmus koordinátort kérdezzük arról, amit mostanában a felsőoktatás nemzetköziesítésének hívnak.
Mi az a nemzetköziesítés? Vonatkozik-e a Szeged-Csanádi Egyházmegye főiskolájára?
K.G.: A nemzetköziesítés valóban szokatlanul szóhasználat, mégis sokat kifejez abból, ami a 2010-es évtizedben érvényesül a magyar felsőoktatásban. Ezt az újszerű fogalmat a magyarországi Tempus Közalapítvány gyakran használja úgy, mint a felsőoktatás számára magától értetődő nemzetköziesedés aktív párját. A sikerhez szükséges aktivitást jobban kifejezi a nemzetköziesítés fogalma. Tapasztalni és követni kell a világban a fejlődést, hogy hallgatóink, oktatóink annak aktív részesévé váljanak.
A nemzetköziesítés multikulturalizmus lenne?
K.G.: Ez nem lehet sem internacionalizmus, sem multikulturalizmus. A keresztény vallás nemzetek feletti, de hitelesen mindenki csakis saját közösségében, a napi élet cselekedeteiben gyakorolhatja hitét. Vonatkozik ez a tudományok művelése, a szellemi hivatásra készülés dolgaira is, amik szintén csakis a saját kultúra által biztosított élettérben, a személyes és szakmai közösségek, a szülőföld, a nép és a nemzet kereteiben nyerik el perspektívájukat. Amikor európai kultúránk keresztény gyökereiről beszélünk, erre is gondolnunk kell. Éppen arról van szó, hogy az is, aki nem hívő, de az európai kultúrában nőtt fel, az ő életét is a keresztény tanításból eredő értékek vezetik. Ez utóbbit már avittnak hirdette és üldözte az internacionalizmus, de az természetesen csatát vesztett és megbukott. Szintén megbukott a multikulturalizmus, ami az európai kultúrát átalakítani kívánó eszmeként a párhuzamos társadalmak világát hagyta ránk.
Hogyan jelenik meg a nemzetköziesítés a Főiskola programjában?
K.G.: A nemzetköziesítés nálunk egy értéktöbbletnek lehet a forrása, amit nemzetközi plusznak is hívhatunk. Ennek eszköze a külföldi tanulás és tanítás, külföldi kollégák fogadása, képzéseinkben pedig az élvonalhoz igazodás. Ezzel válik a hazai boldogulás segítőjévé a korszerű, nemzetközileg is megmért tudás, a széles világ ismerete. A nemzetközi plusz nálunk az európai kultúra mély megismerése és ápolása, a tudásnak a közjót szolgáló hasznosítása a szülőföld javára. Főiskolánkon szlogenként használjuk: Nálunk megtalálod a jövőd!
Hogyan kapott ebben szerepet az Erasmus+ program?
K.G.: A magyar felsőoktatás nemzetköziesítésének éveiben a Gál Ferenc Főiskola is sok új feladatot teljesített: a Teológiai Kar mellett 2010-ben mezőtúri Mezőgazdasági Intézet létesült, 2013-ban Gyakorlóintézményt, 2014-ben pedagógiai Kart vettünk át Szarvason, majd 2017-ben a gyulai Egészség- és Szociális Tudományi Karral, 2018-ban pedig a békéscsabai Gazdasági Karral bővültünk, hallgatói létszámunk hatszorosára nőtt. Mindegyik változás nemzetközi tevékenységünket is fejlesztette, de különösen is az utóbbi évben, amióta Thékes István adjunktus külügyi titkárként aktívvá tette az Erasmus programot. Ezt összhangba hoztuk nemzetközi képzési-kutatási projektjeinkkel is.
Thékes Istvánt mint intézményi koordinátort is kérdezem, hogy miért az Erasmus+ programot választották nemzetközi bővítéshez?
Th.I.: Mondják, hogy a Tempus Közalapítványnál kezelt Erasmus+ program a magyar felsőoktatás zászlóshajója lett, hiszen egyre tudatosabban használják ki annak lehetőségeit. Így van ez a GFF-en is, mert az Erasmus+ támogatja a partnerkapcsolatok bővítését, oktatóink külföldi útjait, és ösztöndíjat ad hallgatóink kinti tanulásához, ahol teljesített kurzusok itthon be is számíthatóak. Fontosak a Főiskolánkon meghirdetett idegen nyelvű kurzusok, amiket nemcsak a külföldi hallgatók vehetnek fel, hanem saját diákjainknak is biztosítják az angol vagy német szaknyelv használatában való fejlődést.
Milyen intézményekkel van Erasmus kapcsolata a Főiskolának?
Th.I.: A Gál Ferenc Főiskola az utóbbi évben megháromszorozta partnerei számát, jelenleg már 32 külföldi intézménnyel van Erasmus megállapodásunk. Osztrák, cseh, francia, belga, holland, lengyel, ír, litván, német, portugál, török, olasz, spanyol, szlovákiai, romániai, máltai egyetemekkel létesítettünk cserekapcsolatokat, illetve köztük négy nyelvi centrum fogadja hallgatóinkat, tanárainkat, munkatársainkat intenzív programokra írországi, olasz, német, skót és máltai helyszíneken. Több karunkat is érintő katolikus partnereink közé került be újonnan a Bajor Katolikus Egyetem, a Linzi Katolikus Főiskola, a Portugál Katolikus Egyetem, amik jelentősen gyarapították a német, osztrák, cseh, szlovák, lengyel katolikus egyetemekkel meglévő együttműködéseket. A nemzetköziesítés akkor éri el célját, ha mind több hallgatót, oktatót érint.
Mennyire aktívak a hallgatók az Erasmus+ programban?
Th.I.: A most kint lévők közül Bécsben teljesítik szakmai gyakorlatukat a szarvasi német nemzetiségi óvodapedagógus Erasmus-ösztöndíjasok: Bartyik Nóra és Major Laura a Piaristenkindergarten Maria Treu-ban, Gyányi Daniella és Pfeifer Anna a Verein Herz Jesu Kindergarten und Hort intézményben.
 |
 |
Szűcs Sebestyén másodéves hittanár-nevelőtanár szakos hallgatónk a varsói Cardinal Wyszyński Egyetemen tanul, ahol rekollekción is felkérték előadás tartására.
Mit várnak és kapnak az oktatóktól?
Th.I.: Természetesen azt várjuk, hogy részesei legyenek a nemzetközi tudományos és szakmai életnek, és abba vigyék be hallgatóikat is. Ezekben a hetekben is több oktatónk tart előadásokat külföldön. Köztük Simon Sándor békéscsabai docens a spanyolországi University of Vic-en gazdaságtudományi előadásokat tart, Hamvas Endre szegedi adjunktus a krakkói Jezsuita Egyetemen a krakkói hermetikai irodalomról intenzív kurzust vezet, és szarvasi kollégák is most indulnak külföldre.
Végül a rektort kérdezem arról, hogy kiknek a munkájával valósítják meg?
K.G.: Ennek érdekében sokan és sokat tesznek a Főiskolán, a megvalósító csapat azonban nagyon is behatárolható. A nemzetközi plusz lényegét mutatja, hogy kevesek munkája a Főiskola egész közösségét mozgatja meg. Az intézményi koordinátorral és az aszisztenssel együttműködve a kari koordinátorok ezt tanári munkájuk mellett végzik, az abban megszokott módon mentorálva a hallgatókat. Főiskolánkon a világról alkotott vélekedéseket formáló, a közös európai kultúránk értékeit követő oktatást végzünk, aminek tanáraink példát mutató, a hivatásokhoz szükséges személyiséget fejlesztő munkájában kell érvényesülnie. Konkrétan pedig Erasmus találkozókra és beszélgetésekre is sor kerül. Az aktivitást úgy is értelmezzük, hogy a kari Erasmus koordinátor tanárok mellett a HÖK külügyi képviselői dolgoznak, élettelivé, fiatalossá alakítva a szervezés munkáját. Állandóan frissülnek honlapjaink, működik a facebook, a kiutazók élménybeszámolói is elérhetőek. Örülök, hogy ez a nemzetközi plusz is hozzájárulhat ahhoz, hogy küldetését követve Főiskolánk a tanárok és hallgatók közösségeként működjön.
