Befejeződött a Magyar Tudomány Ünnepe 2015. évi rendezvénysorozata a Gál Ferenc Főiskolán. Az MTA által meghirdetett 2015. évi Magyar Tudomány Ünnepe keretében novemberben öt konferenciát tartottak a Szeged-Csanádi Egyházmegye főiskolájának szegedi és szarvasi karain.
November 5-én a második „Hírvivők” konferenciára került sor a Gál Ferenc Főiskola megújult Klebelsberg termében „Értékkereső társadalom – értékadó közösségek” címmel. Nagy érdeklődés követte a teológia, pedagógia, orvostudomány, szociális munka és pszichológia hazai, új-zélandi és török képviselőinek magyar és angol nyelvű plenáris előadásait.
Ezek sorában Kozma Gábor rektor, a Neveléstudományi Tanszék vezetője a keresztény értékek és a társadalmi érdekek összefüggéseiről, Serfőző Levente oktatási helynök, egyetemi lelkész a katekéta közösségteremtő szolgálatáról, az ehhez tartozó kompetenciákról és feladatokról, valamint Kothencz János, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója az ÁGOTA mint közösség a közösség szolgálatában címmel tartott előadást. A továbbiakban Kecskeméti Mária új-zélandi pszichológia professzor a közösségen belüli veszélyeztetettség és a megmaradás kérdéseit, Gülden Güvenç szociálpszichológia professzor, az isztambuli Işık Egyetem Pszichológia Tanszékének vezetője, a nők és a család törökországi társadalmi helyzetét elemezte.
Malustyikné Király Ibolya fõorvos a jánoshalmi kistérségben működő egészségmegőrző közösségi modell eredményeit mutatta be, Tikász Sándor, dandártábornok, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka, a GFF pszichológia tanára a bűntetés-végrehajtásban működtetett egyházi, karitatív tevékenységet elemezte.
Délután nyolc műhelyfoglalkozáson nyílt lehetőség a mindennapi gyakorlat során szerzett tapasztalatok kicserélésére. Az Új-Zélandon alkalmazott intra-aktív pedagógiai módszerről, a közösség által segített életmódváltás jánoshalmi modelljéről, a mindennapokban jelentkező stressz helyzetek kezeléséről, az iskolai nevelő munkát segítő mentalizáció gyakorlatáról, az evangéliumi örömhír átadásának feladatairól és eszközeiről, a társas készségek hiányáról és fejlesztéséről, a szerhasználók körében alkalmazható érték-, közösségteremtõ dinamikáról, valamint gyermek- és ifjúsági közösségek szerepéről az öntudatos kereszténnyé válásban.
A konferencia rendhagyó zárülésén a résztvevők élménybeszámolói a személyes kapcsolatok világába vezettek be. Ezek pozitív érzelmekről, együttes élményekről, közösségi örömökről, tiszteletről, az emberi méltóság megbecsüléséről, a hivatásszemélyiség eredményességéről és a szeretetről szóltak, amelyek az értelmes emberi létezés közös gyökerei. A „szeretet művészetének” gyakorlásához – mint ahogy minden művészet gyakorlásához – fegyelem, koncentráció, türelem szükséges, valamint az, hogy a szeretet mindennél előbbre való gondunk legyen. Ennek a művészetnek a gyakorlására hív meg minket Isten, és ebből az iskolából csak életünk végén fogunk abszolválni.
November 12-én „A hit és a tudomány a fejlődő világban" címmel tartották a Klebelsberg Teremben a Gál Ferenc Főiskola szegedi karai a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat újabb konferenciáját. A konferencia egyúttal a Főiskola névadója, Gál Ferenc születésének 100. évfordulójára is emlékezett. Ennek keretében Kiss-Rigó László püspök „A teológus személyiség és a korszerű teológia” címmel, valamint Bolberitz Pál professzor „Gál Ferenc teológiája” címmel tartott előadást, továbbá Käfer István c. egyetemi tanár felidézte Gál Ferencnek a szlovakisztika alapításában játszott szerepét a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
Kozma Gábor főiskolai rektor „Hit és tudomány – értékek és érdekek” című előadása folytatta a Hírvivők konferencián felvetett kérdések tárgyalását, Kovács József általános helynök, szemináriumi rektor, a Teológiai Kar dékánja „Mitix Iudex a "szelíd bíró" Jézus Krisztus, aki Péter apostolra és utódaira bízta a kulcsok hatalmát” című előadásában az egyházi törvénykönyv kánonjogi reformját tekintette át a házasság semmissé nyilvánításáról. Zakar Péter professzornak, a Társadalomtudományi és Szociális Képzési Kar dékánjának történészi előadása a tudós pap Rónay Jácint életét tárgyalta.
A konferencia ezt követő három szekciójában összesen tizenöt előadás hangzott el, amelyek között Szigeti Andrea intézetvezető docens az európai jog törökországi recepciójának aktuálissá vált kérdéseit tárgyalta, Esiobu Anayo Augustus docens egy imámmal beszélgetett a kereszténységről és az iszlámról, Szilágyi Tamás adjunktus jellemezte a vallási erőszak anatómiáját.
Antal Zsolt kutatócsoport-vezető a média eszközeivel történő értékátadás feladatait elemezte a közszolgálatban, Varga Péter tanársegéd Pascal filozófiai munkáit elemezte a racionalitás lehetőségei és határai értelmezésére. Benyik György főiskolai tanár Gál Ferenc biblikus munkásságát tekintette át, Horváth Gábor docens a teológia és a lelki élet közötti elválaszthatatlan kapcsolatot elemezte, Hamvas Endre adjunktus pedig azt, hogy mire tanítanak minket az istenérvek. Liszkai Tamás docens a liturgikus formákra gyakorolt posztmodern hatásokat vizsgálta, Gruber László a változás és fejlődés szempontjairól szólt a II. Vatikáni Zsinat utáni papság teológiában. Czagány Gábor docens a közösségek szerepének a posztmodern korban tapasztalat változását jellemezte, Petróczi Erzsébet főiskolai tanár a neveléspszichológus nézőpontjából beszélt a tudomány és a hit egységéről, Tandari-Kovács Mariann adjunktus az észlelt kollegiális támogatásról szólva megküzdési stratégiák és a kiégés kérdéseit vizsgálta. Bíró Gyula tanársegéd, a Gyakorlóintézmény igazgatója az erkölcstan – etika tantárgyi innováció tapasztalatait, lehetséges irányait tárgyalta a köznevelés gyakorlatában. Zombori István egyháztörténész a szegedi ferenceseknek a kommunista rendszer elleni tevékenységét vizsgálta a 1945 és 1948 közötti időszakban.
A tudományos konferencia keretében nyitották meg a Főiskola aulájában a száz éve született Gál Ferenc teológia professzor, katolikus pap életútját áttekintő, újabb forrásokat is bemutató kiállítást.
November 25-én „A pedagógia újszerű kihívásai” címmel tartotta a GFF szarvasi Pedagógiai Kara a Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében nemzetközi pedagógiai konferenciáját délvidéki, erdélyi és kárpátaljai vendégekkel. Kozma Gábor rektor „Pedagógiai reformok és keresztény nevelés” címmel tartott nyitó előadást, majd Lepeš Josip, az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánja „Ki „ül” az utolsó padban a vajdasági iskolában?” címmel egy kutatás eredményeit mutatta be. Flóra Gábor professzor, a partiumi Keresztény Egyeteme nagykancellárja az anyanyelvi pedagógusképzés „határhelyzeteit” elemezte. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kancellárja betegség miatt nem tudta megtartani előadást a magyar nyelvű képzés, pedagógusképzés kárpátaljai problematikájáról, mely témának a tárgyalása már megkezdődött a szarvasi Pedagógia Kar és a kárpátaljai magyar főiskola közti korábbi tudományos eszmecseréken.
Lipcsei Imre szarvasi dékán a cserkészet nevelési programját és a mai tapasztalatokat tekintette át egy most lezárult felsőoktatási pedagógiai projekt kapcsán. Délután a szegedi Teológiai Karról érkezett Liszkai Tamás docens és Punk Mária megbízott oktató mutatta be rituálpedagógiai eljárásukat „Rituális játékok a gyermeki önértékelés és az egészséges test-kép szolgálatában – megjegyzések a rituálpedagógia csoportdinamikájáról”. Az oktatók és hallgatók közös bemutatójára került sor a Mester és Tanítványa program keretében, ahol Baráth Nóra tanársegéd és hallgatói képzőművészeti alkotásaikat és az alkalmazott technikákat mutatták be. A konferencia zárásaként a Pedagógiai Kar hallgatóinak alkotásaiból rendezett kiállítást nyitotta meg Lonovics László docens.
November 26-án második alkalommal tartottak sporttudományi konferenciát a Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg Termében, amely egyúttal „A hazai sporttudományi felsőoktatás erősítése nemzetközi jó gyakorlatok alapján” című projekt záró konferenciája volt. A konferencia első részében azt a kérdést járták körbe, hogy a felsőoktatási tanulmányok mellett lehetséges-e világszínvonalú sporteredményeket elérni, vagy a kettő kizárja-e egymást.
Kozma Gábor rektornak a keresztény nevelés rendszerére utaló köszöntőjét követően a konferencia alapkérdésére a személyes sportolói és felsőoktatási életútjukat bemutató élsportolók adtak választ. Dr. Dudás Zita Bianka Európa-bajnok búvárúszó Szegeden szerzett jogász diplomát, akárcsak az utána előadást tartó dr. Molnár Tamás olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, akik egyaránt kiemelték a következetes családi nevelés, a kiváló edzők és a szigorú, de elismerést is nyújtó iskola szerepét.
Kárász Anna világbajnok kajakozó a szegedi gazdaságtudományi képzés hallgatója, ő skype-on jelentkezett be Floridából a szegedi konferenciára, és válaszolt is a Szegeden élőben feltett kérdésekre.
A vizes sportok után a kosárlabdázás és az egyetemi tanulmányok összeférhetőségéről volt szó, amikor a Naturtex-SZTE-Szedeák két kosarasa, Chip Armelin és Juhos Levente elemezte a magyarországi mellett az USA híres egyetemi bajnokságainak világát, az egyetemi tanulmányokkal való összekötöttségét. Mindketten játszottak az amerikai egyetemi bajnokságban, miközben tanulmányaikat is folytatták: az üzleti diplomával rendelkező Chip Armelin, a Szedeákhoz nyáron szerződött játékos egy videót mutatott be, ahol a korábbi egyetemi csapatával, The University of Southern Mississippi színeiben 24 pontos hátrányból megnyert mérkőzés felvételével szemléltette, hogy milyen volt Amerikában egy egyetemi mérkőzés. A sport mindig is fontos szerepet játszott az életében, mert egy remek motivációs eszköz is volt a számára. Juhos Levente két évet töltött el az USA-ban főiskolai hallgatóként és sportolóként, jelenleg az élsport mellett a szegedi gazdaságtudományi szakon tanul. Bonifert Domonkos, a csapat ügyvezetője elmondta, hogy az elmúlt húsz évben a csapatnál megfordult magyar játékosok 90%-a szerzett diplomát, ennek nagy részét a szegedi egyetemen tették.
Bár nehezen összehasonlítható sportolói szempontból a két ország egyetemi sportja, de ahogy arra Juhos Levente is kitért: az USA-ban aki a középiskola elvégzése után tovább szeretne sportolni, annak egyetemre kell járnia, ezért muszáj tanulnia. Összességében mindenütt kihívás egy élsportoló számára, amikor a sportot a tanulmányaival kell egyeztetnie. De a sport az akaraterőre, a kitartásra, rendszerességre, az edzői, nevelői utasítások követésére, a jó életcélok, a minél teljesebb élet megvalósítására nevel, amely nemcsak saját számára hozhat sportolói és szakmai sikereket, hanem másoknak, egy egész nemzet számára is örömöt, büszkeséget eredményezhet, és különös példát nyújt a fiataloknak.
A Gál Ferenc Főiskola sporttudományi konferenciája egy kutatási program eredményeinek bemutatásával folytatódott, amely a sporttudományi képzési kínálat és a felsőoktatási módszerek helyzetét, tapasztalatait tárta fel. Előadások hangzottak el a magyar felsőoktatási helyzetképről, a nemzetközi sport szakmai szervezetek ajánlásairól. A szerbiai tapasztalatokról Lepeš Josip, az Újvidéki Egyetem sportképzéseket is folytató szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának dékánja szólt, majd a nyugat-európai, USA-beli és ázsiai elemzések következtek. Végül az e-learning felsőoktatási hatékonyságáról és eredményességéről, valamint a quantified self technológiai eszközök lehetőségeiről folyt eszmecsere.
November 27-én tartották „Az egyházi szociális munkás képzések duális képzéssé fejlesztéséről” címmel a Magyar Tudomány Ünnepe 2015. évi rendezvénysorozat utolsó konferenciáját a Gál Ferenc Főiskolán, amely egyúttal a Szegedi Tudományegyetemmel közös projekt záró konferenciája is volt. A program előzményét egy 2014. tavaszi rendezvény képezte az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán, ahol Palkovics László felsőoktatási államtitkár részvételével a szociális képzések duálissá fejlesztéséről szóltak. Kozma Gábor rektor ott bejelentette, hogy a Gál Ferenc Főiskolán folyó szociális munka képzési elemeket tartalmazó hitéleti szakokat ezzel összehangoltan szintén beviszik a felsőoktatási duális képzési rendszerbe.
A most novemberi konferencia már ennek a fejlesztő munkának helyi és más hazai tapasztalatait tekintette át a szociális munkára és a karitászra vonatkozó képzési tartalmak elemzésével. Mindez az SZTE-vel kialakított konzorciális együttműködésre alapozott, valamint a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolával és a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel közösen indított fejlesztő munkára, továbbá az Országos Rabbiképző és Zsidó Egyetem szociális munka szakjával kialakított partnerségre épült.
A konferencia plenáris és szekció üléseinek megnyitásakor Kozma Gábor rektor áttekintette a GFF-en a szociális munka ismereteket tartalmazó képzések rendszerét és a fejlesztési célokat. Varga István professzor, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola rektora a veszprémi szociális munka szak huszonöt évének történetét, fejlesztési lépéseit idézte fel.
Ritz Judit, a Bálint Sándor Egyházmegyei Szeretetszolgálat főigazgatója a Szeged-Csanádi Egyházmegye szociális ellátó rendszeréről nyújtott módszertani elemzést, majd Kothencz János, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója tartott előadást „A professzionális szociális munka szükségessége a katolikus egyház karitász szolgálatában” címmel. Birher Nádor c. egyetemi tanár a karitásztudomány alapvetéseit, valamint a tudomány és a gyakorlat nemzetközi trendjeit tekintette át, betekintést adva a hálózatelméletre épített újszerű kutatásába is.
Szabó Péter az SZTE oktatója a szociális munkában igényelt innovatív megközelítéseket elemezte, Petróczi Erzsébet főiskolai tanár pedig a Gál Ferenc Főiskola képzéseiből emelte ki, hogy a gyakorlati modulok hogyan segítik a hátrányos helyzetben és krízisben lévők megismerését és pasztorális segítését, beleértve az egyházmegyei szociális és karitász intézményekben biztosított gyakorlatszerzési és hivatásra készülési lehetőséget, továbbá a Szegedi Fegyház és Börtön intézménnyel kialakított intézménylátogatási, mentorálási együttműködést. A konferenciát Trosits Andrásnak, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola docensének reflexiói zárták a bemutatott helyzetképre, fejlesztési utakra és a gyakorlati tapasztalatokra.
