November 12-én „A hit és a tudomány a fejlődő világban" címmel tartották a Klebelsberg Teremben a Gál Ferenc Főiskola szegedi karai a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat újabb konferenciáját. A konferencia egyúttal a Főiskola névadója, Gál Ferenc születésének 100. évfordulójára is emlékezett. Ennek keretében Kiss-Rigó László püspök „A teológus személyiség és a korszerű teológia” címmel, valamint Bolberitz Pál professzor „Gál Ferenc teológiája” címmel tartott előadást, továbbá Käfer István c. egyetemi tanár felidézte Gál Ferencnek a szlovakisztika alapításában játszott szerepét a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
Kozma Gábor főiskolai rektor „Hit és tudomány – értékek és érdekek” című előadása folytatta a Hírvivők konferencián felvetett kérdések tárgyalását, Kovács József általános helynök, szemináriumi rektor, a Teológiai Kar dékánja „Mitix Iudex a "szelíd bíró" Jézus Krisztus, aki Péter apostolra és utódaira bízta a kulcsok hatalmát” című előadásában az egyházi törvénykönyv kánonjogi reformját tekintette át a házasság semmissé nyilvánításáról. Zakar Péter professzornak, a Társadalomtudományi és Szociális Képzési Kar dékánjának történészi előadása a tudós pap Rónay Jácint életét tárgyalta.
A konferencia ezt követő három szekciójában összesen tizenöt előadás hangzott el, amelyek között Szigeti Andrea intézetvezető docens az európai jog törökországi recepciójának aktuálissá vált kérdéseit tárgyalta, Esiobu Anayo Augustus docens egy imámmal beszélgetett a kereszténységről és az iszlámról, Szilágyi Tamás adjunktus jellemezte a vallási erőszak anatómiáját.
Antal Zsolt kutatócsoport-vezető a média eszközeivel történő értékátadás feladatait elemezte a közszolgálatban, Varga Péter tanársegéd Pascal filozófiai munkáit elemezte a racionalitás lehetőségei és határai értelmezésére. Benyik György főiskolai tanár Gál Ferenc biblikus munkásságát tekintette át, Horváth Gábor docens a teológia és a lelki élet közötti elválaszthatatlan kapcsolatot elemezte, Hamvas Endre adjunktus pedig azt, hogy mire tanítanak minket az istenérvek. Liszkai Tamás docens a liturgikus formákra gyakorolt posztmodern hatásokat vizsgálta, Gruber László a változás és fejlődés szempontjairól szólt a II. Vatikáni Zsinat utáni papság teológiában. Czagány Gábor docens a közösségek szerepének a posztmodern korban tapasztalat változását jellemezte, Petróczi Erzsébet főiskolai tanár a neveléspszichológus nézőpontjából beszélt a tudomány és a hit egységéről, Tandari-Kovács Mariann adjunktus az észlelt kollegiális támogatásról szólva megküzdési stratégiák és a kiégés kérdéseit vizsgálta. Bíró Gyula tanársegéd, a Gyakorlóintézmény igazgatója az erkölcstan – etika tantárgyi innováció tapasztalatait, lehetséges irányait tárgyalta a köznevelés gyakorlatában. Zombori István egyháztörténész a szegedi ferenceseknek a kommunista rendszer elleni tevékenységét vizsgálta a 1945 és 1948 közötti időszakban.
A tudományos konferencia keretében nyitották meg a Főiskola aulájában a száz éve született Gál Ferenc teológia professzor, katolikus pap életútját áttekintő, újabb forrásokat is bemutató kiállítást.
