Húsvét lelki élményire visszagondolva, további erősődésként ajánjuk figyelmükbe a Szeged, Torontál téri Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánián a Liget Társulat előadásában "Egy fariezus halála" címmel bemutatott darabot.
Dr. Thorday Attila esperes-plébános, Teológiai Karunk főiskolai tanára elmondta, hogy decembertől, a plébánián folyó próbák során kristályosodott ki az idei darab. Ez a passiójáték talán idén a világon is egyedülálló, mert hogy Nagyszombat este, zárt templomban, nézők nélkül került bemutatásra.
Ismert, hogy a bajorországi Oberammergau falu híressé vált passiójátéka a pestisjárvány idején kezdődött, és a járvány elmúltával Istennek adott hálából folytatták, s vált nyári turistacsalogató látványossággá. Most az újszegedi plébánián a koronavírus-járvány alatt, az egészség megőrzése érdekében a mindenkit érintő kényszerű elzártság idején különleges hatása van ennek a darabnak. A mindmáig egyetlen előadás felvétele megosztható, hiszen elgondolkodtató üzenetet hordoz.
Passiójáték: A farizeus halála
A Liget Társulat bemutatja: "Egy farizeus halála" című darabot.
A forgatókönyvet írta Keserű György piarista,
rendezte Kaj Ádám.
Egy jeruzsálemi fogadóban járunk, amit egy Saul nevű rabbijelölt vezet. A vendégház addigi nyugalmát és rendjét egy Názáretből érkező csoport zavarja meg. Keserű György atya drámája egyszerre passiójáték, és sokkal több is annál: Szent Pál megtérését írja meg a nagyheti eseménysorba ágyazva. Jézus Krisztus szenvedéstörténete habár a háttérben, a színfalak mögött zajlik, mi mégis nyomon követhetjük az eseményeket Mária és a tanítványok szűrűjén keresztül. Nézőként kicsit hasonlatosak vagyunk a vak Saulhoz. A fogadó falai az elején még eltakarják az emberiség legnagyobb drámáját, de jelenetről jelenetre - tükör által homályosan - feldereng egy-egy epizód, mondat és arc a jól ismert történetből, amit a feltámadás kerekít egésszé. És akkor újra látunk mi is, akárcsak az új ember: Pál.
Az előadás külön érdekessége, hogy a fogadó és fogadóbéliek egy XIX. századbeli ortodox zsidó közösséget idéznek meg, ezzel is szimbolizálva a messiásvárást. Az előadást ennek jegyében klezmer dalok és táncok színesítik. A fogadó mögötti térben azonban három paraván jelképezi a biblikus teret, ahol a "tükör által homályosan" dramaturgia szerint föl-fölvillan a korabeli Jeruzsálem és a korhű kálvária.
