A Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Kara hagyományteremtés céljából immár ötödik alkalommal szervezett adománygyűjtő szakmai kirándulást. Ebben a félévben az úti célunk ismét Csapi volt, a célintézmény pedig a Térségi Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium. Az intézmény bentlakásos az óvodától egészen a szakközépiskoláig, rászoruló, szegény gyermekek részére. Adománygyűjtésünk során csupán egyetlen szempont volt, minek örülne, és mire van igazán szüksége egy gyermeknek. Így gyűjtöttünk tanszereket, játékokat, mesekönyveket és ruházatot. Eddigi adománygyűjtéseink során már megtapasztalhattuk az emberek nagylelkűségét, amiből a mostani alkalommal sem volt hiány. Rengeteg adomány gyűlt össze, melyekért köszönettel tartozunk a Regionális Wellness Egyesületnek és azoknak a magánszemélyeknek, akik hozzájárultak ahhoz, hogy segíteni tudjunk és az adományozást siker koronázza.
Kis csapatunk az összekészített adományokkal szeptember 29-én, vasárnap délután indult útnak és az esti órákban meg is érkezett az iskola kollégiumába, ahol a kollégium vezetője várt minket nagy szeretettel.
Hétfőn hajnalban Nagykanizsán buszokra szálltunk és elindultunk a környező településekre, hogy felvegyük és elhozzuk az iskolába a gyermekeket, így az ismerkedés már út közben elkezdődhetett. A visszaérkezést követően az iskola igazgatója fogadott bennünket és megtörtént az adományátadás. Ez az egyik olyan pillanat, ami soha nem önthető szavakba. Segíteni a legszebb, legnemesebb dolog a világon és az érzést, amikor szívből odaadhatjuk, amit gyűjtöttünk nem adhatja vissza semmi. Ezt követően Igazgató Úr tartott színvonalas előadást az iskoláról és annak működéséről.
A keddi nap a gyermekekről szólt. Kisebb csapatokba rendeződtünk és elindultunk a különböző szintekre, hogy ébresszük a nevelővel együtt őket és részt vehessünk a reggeli rutinjukban. Ezt követően órákat látogathattunk. Ez volt talán az ottlétünk legszebb része, amikor velük lehettünk. Bizalommal fogadtak és beengedtek minket a kis világukba. Játszhattunk, beszélgethettünk velük, együtt tölthettük a napot. Az őszinte gyermeki mosoly, nevetés, ahogy mesél, játszik, figyel, ezek olyan élmények, amik örökre megmaradnak. Voltak, akik az órákon írni taníthatták a kicsiket, voltak, akik énekeltek velük, együtt olvastak. A nevelők, tanítók, tanárok és az iskolában dolgozók örömmel fogadtak minket és vontak be az aznapi teendőkbe. Az esti órákban az alsósok táncbemutatóját is megtekinthettünk, valamint a kislányoknál részt vehettünk az esti imádságon is. Ezúton szeretnénk megköszönni nekik ezt a csodálatos élményt, ezt a pár napot, amit együtt tölthettünk és a gyermekeknek, akik megajándékoztak minket az együttlét örömével. A tapasztalatok értékelése, elméleti ismeretekhez való igazítása folyamatos egyéni és csoportos esetmegbeszélések során valósult meg, kísérő oktatónk segítségével.
Ottlétünk során különböző szabad- és kulturális programokat is szerveztünk. Ellátogattunk a Velencei-tóhoz, ahol a naplementében gyönyörködhettünk, valamint sétáltunk és feltöltődtünk Nagybakónakon az energiaparkban.
Összességében elmondhatjuk, hogy felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk és nem csak adtunk, de rengeteget kaptunk is. Megtapasztalhattuk ismét, hogy az összefogásban hatalmas erő rejlik, mely sziklákat mozgat meg. Köszönettel tartozunk a Kar vezetésének, Rektor Úrnak, a Csapi Iskolának, oktatóinknak, hallgatóinknak, Főiskolán dolgozó munkatársaknak és az adományozóknak, akik nélkül mindez nem valósulhatott volna meg. Reméljük, hogy ezt a szép hagyományt a következő félévekben is folytatjuk majd.
(Herczeg Viktória GFF HÖK elnök)
Végezetül egy idézettel szeretném ottlétünket összefoglalni:
„Jó érzés boldoggá tenni másokat. Tudod, úgy igazán boldoggá…
Úgy, hogy nem vársz érte mást…
Látni mosolyát, megcsillanni örömkönnyeit fáradt arcán. Felemelni, mikor elesett…
Reményt adni akkor, mikor már talán minden elveszett.
Bizony… az élet értelme néha csak ennyi.”
/Ismeretlen segítő szakember/